Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Oltás előtt, után

Sok a félreértés és a hiányos ismeret az oltások, és az oltások körüli tennivalók terén.

Most itt elsősorban az oltások beadása előtt és utáni tannivalókra szeretném felhivni a figyelmet: mit érdemes bevenni oltások beasdása előtt és után, mit érdemes figyelni, hogyanlehet kezelni.

Jelenleg Magyarországon számos kötelező oltás van, így alap, hogy a szülők és orvosok egyszerűen beoltják a gyermekeket, és a lakosság azon részét, akik ezt igénylik. Ezért az első, amit tehetünk, hogy segítünk a várható mellékhatások és kockázatok felismerésében, mérséklésében, majd, mivel ezek hatásmechanizmusát tapasztalataink szerint még az orvosok sem ismerik kielégítően, így fel sem ismerhetik azok  következményeit, fel kell vállalnunk ezek alaposabb ismertetését legalább felsorolás szinten azok hátterének bemutatásával a további érdeklődők számára. Sajnos az oltási mellékhatások fel nem ismerése, be nem jelentése miatt is tűnhetnek ilyen ártalmatlannak, ezért kérjük, hogy jelezzék azt több nyilvános fórumon is, ha ilyet Önök is tapasztalnak! Ez a későbbi kezelést is megkönnyitheti, és a biztonságosabb oltásokhoz is hozzásegithet azon túl, hogy kiszűrjük azokat, akiknek nem ajánlottak az oltások, és megszüntethetjük azt az oltási kényszert, ami napjainkra brutális módon jellemző még az oltáskárosodás után is!

 

A témában rendkívül nehéz röviden, és pontosan fogalmazni, hiszen itt több oltóanyagról, kórokozókról, adalékanyagokról, miegyébről esik szó, amiket külön részletezni, minden oldalról pro-és kontra forrásokat is kiemelve összegyűjteni nem tartom lehetségesnek, ezért a hiányosságokért elnézést kérek, de mindennek pontosan utána lehet járni -s különösen az utóbbi években megszaporodott azon, elsősorban a gyógyszergyártóktól független kutatások száma, amik az alábbi állításokat kiemelten alátámasztják -s még nem dolgozták fel érdemben a szakemberek a jelek szerint, vagypedig jelentősen kockáztatják az épségünket-egészégünket -az életünket.

Célom a félelem helyébe a tudás központba állítása, az oltáspárti ill oltásellenes oldal nevetséges kettőssége helyett az oltáskritikus: gondolkodó, megfigyelő, mérlegelő álláspont kialakítása, a betegségek, és a kiváltó okaikra való figyelemfelhívás, az oltottak és oltatlanok védelme (az oltott általánosságban magára, az oltottra és az oltatlanra is veszélyes lehet a jelenlegi oltásrendben) és annak sürgetése, hogy megbízhatóbb és etikus oltásrendszer alakuljon ki.

Röviden

rendkívül hasznos oltás előtti és utáni hetekben, hónapban, illetve a tünetek jelentkezésekor, azok mérséklésére, az alábbiak bevitele:

-magasabb dózisú ( kb. napi 1000-3000 NE gyermekeknél, 2000-5000 NE felnőtteknél) D-vitamin adagolása, akár természetes formájában (pl. tőke ) halmáj olajában

-magas folsav, ill. annak jobban felszívódó formája, folát bevitel, B-vitamin komplex

-magas C-vitamin és flavonoid bevitel (lehetőleg jól felszívódó vagy természetes forrással kiegészített formában: 500 mg napi adagtól, ill. csipkebogyóval, homoktövissel, acerola fogyasztásával kiegészítve por alakban több száz grammos kivitelbekben kapható aszkorbinsav ár-érték arányban kedvező), rutaszkorbin, quercerin, és több flavonoid társaságában

-karotin ill. A vitamin

-algák: spirulina, chlorella, barna alga, vörös moszat, etc. fajtáiból

 

-humin és fulvosavak (pl. Herbafulvo, Huminiqum)

-kovaföld

- B és E vitamin komplex

szelén és cink

 

- jó minőségű ezüst kolloid

Amennyiben anyatejjel táplált csecsemőről beszélünk, és nem kap hozzátáplálást, akkor a közvetlen bevitel mellett érdemes az anyának is fogyasztania.

 

AZ "oltáskivezetés" homeopátiás módjavéleményem szerint áltudományos, és több okból nem javallott módszer, aminek igenis, lehetnek nemkívánt hatásai. Ugyanakkor én nem elsősorban a hatását kérdőjelezem meg, hanem annak mibenlétét, ami miatt nem kivánt hatásai, ártalmai - mellékhatásai sem úgy jelentkeznek, ahogy számitanánk rá, ezért beszélnek róluk oly keveset.

 Oltási ellenjavallat:

- hőmelkedés, láz és különféle rövid lefolyású megbetegedések

- felmenők közt életük során kialakult bőrtünetek, igy ekcéma, atópiás dermatitsz, illetve a felmenők összes olyan megbetegedése, amely az oltással összefüggésbe hozható

- családban előforduló betegségek, igy pl. autizmus, egyéb idegrendszeri megbetegedések

- családban allergiára való hajlam, pl. ételallergiák igy tej-glutén-tojás érzékenység, egyes emésztőrendszeri megbetegedések, pl cukorbetegség kölönösen gyermekek körében előforduló változata

- nyirokcsomó duzzanat, mandula

Ezek a ma Magyarországon hivatalosnak és elfogadottnak számitó okokat kiegészitik és azokon túl mutatnak, de számos tanulmány rávilágit, hogy ezen esetekben sokkal kockázatosabb beadni az egyes oltásokat

Ezen megbetegedéseket az oltás beadása után figyelni kell, hogy kialakulnak-e, akár hetekkel, hónapokkal, évekkel a szer beadása után is, hiszen hatásmechanizmusuk elhúzódó, bizonyosak akár egész életre kiahtnak -mig a védettség nem.

Gondoljunk bele: a gabonák, a tojás, a földimogyoró, vagy egyéb élelmiszer, amiből kivonják az oltás összetevőit, nyomokban ottmaradnak, olyan szerekkel együtt, amik felerősitik a szervezet védekezőreakcióit, igy allergiára való hajlamot alakitanak ki, vagy akár súlyos reakciót ezekre az anyagokra életünk későbbi szakaszában is. Ezek a véráramba kerülnek egyenesen, nemszűri meg a bélrendszer. Pl. egy szoptatás alatt több  aluminium jut a szervezetbe, mint amennyi az oltóanyagban van, de az nem jut át a vér-agyi gáton, mig az oltóanyag kisebb aluminium tartalkma átjut és hónapokig benn marad, idegrendszeri eltéréseket okozva, igy pl. az autozmus kialakulását, súlyosbodását is előidézve! DE akár az amberi genetikára is hatással lehet, hogy a vérünkbe abortált emberi magzatból szármnazó DNA kerülhet, igy genetikai hatásai is lehetnek.

Oltásrendszer:

A jelenlegi oltásrendszerünk hátulütői, amit a társadalmi és szakmai vitákban alulreprezentált, érdemben nem foglalkoznak

-egy oltással egyszerre jellemzően több oltóanyagot adnak, már közvetlenül születés után:

A BCG oltást születés után adják még a kórházban, és Nyugaton, érzékeltetésképpen pl. Ausztriában orvosok, patikusok próbálják lebeszélni róla az ezt gyermekének beadatni szándékozó szülőt, merthogy bizonyára "nem jár hajléktalanok között", s ezért vélhetően semmi szüksége rá a gyermeknek, ráadásul rendkívülk veszélyes is, ezért is szüntették be a használatát -nálunk még ezzel szemben kötelező oltásként szerepel. Emellett több oltóanyagunk van / volt, amiket külföldön a káros hatásai miatt már betiltottak.

Egy vakcinában jellemzően négy vagy több dolog elleni védelmet sorakoztatnak fel: egy időintervallumon belül egynél több oltás még állatok esetében sem ajánlott, de minket már pár hónapos kortól ilyenekkel oltanak. Ráadásul egy kisgyermeknek a testsúly arányainak avagy a fejlődő-kialakuló ideg-, immunrendszer, és egyebek tekintetében ez olyan mértékű megterhelést jelent, ami hosszú időre kihat, és maradandó károkat okozhat.

Mielőtt folytatnám ezek részletezést, szeretném azt taglalni, ami a legtöbb embert valójában érdekli: hogyan lehet a járványokat, megbetegedéseket megelőzni, -hiszen ezért van szükség az oltásokra,- továbbá mely oltások a legmebízhatóbbak: kiemelkedően mellékhatások ill. hatékonyság -betegségmegelőzéssel tekintetében.

Hatékonyság: a gyógyszer gyártóinak tanulmánya szerint -oltástól függően, de mondjuk: 99% a hatékonysága. Ehhez képest a tapasztalatok jellemzően mást mutatnak, és a kutatásban részt vevő orvosok perlik a cégüket, rámutatva, hogy ebben, ill. más kérdésekben hol hamisították a kutatást. Jelenleg megkockáztatom, hogy (az emlékeztető oltásokka együtt) az oltások hatékonysága átlagosan 40-60% körül mozoghat, és bizonyos esetekben, pl. USA-ban ill. Szlovákiában a jáérványok, sismereteim ill a cikkek szerint, a járványok oltottak érintenek (többségében oltottak kapják el) ill. azon járványos megbetegedésekre alakulnak ki, amik ellen az oltóanyag hasonló hatásfokkal véd -itt a reakciót érdemes megfigyelni: az oltóanyag ellenőrzése helyett az oltásrend szigorítása kerül szóba. Emellett az oltások következtében (az antibiotikumokhoz hasonlóan) sokkal virulensebb, veszélyesebb kórokozók alakulhatnak, és alakulnak is ki -AMerikában tudtommal már a járványokat nagyobb részben ezek okozzák.

De vajon az orvostudomány jelenlegi állása szerint valóban életveszélyeseknek lehet tekinteni ezeket a kórokozókat, megbetegedéseket, amik ellen az oltóanyagot adják? Bár több tanulmány jelzi, hogy ezek a betegségek ma kialakulásuk esetén sem lennének olyan veszélyesek és halálosak, mint anno, különösen, ha kutatnák is a gyógymódjaikat. Tehát ha időben diagnosztizálják és kezelik, nem lennének annyira veszélyesek, hogy ezek miatt az oltásrendszer ilyen formájában szükséges legyen -legalábbis több esetben ez lehet a helyzet.

Félni kell-e járványoktól? Eddig nem kellett volna félnünk, de most fokozottan nő a járványveszély. Miért?

A járványok történetét összefüggésbe kell hozni a D-vitamin szintjével, a higiéniával, illetve a megfelelő tápláltsággal, a terápiás módokkal, kezeléssel.

D-vitamin szint szerepe: amikor feltehető, hogy alacsonyabb szintű volt a D-vitamin, akkor törtek ki járványok. Kutatások jelzik, hogy a D-vitamin hiányában aktivizálódnak a kórokozók, akkor betegszenek meg emberek, alakulnak ki járványok. A Semmelweis egyetem kutatása szerint a magasabb! dózisú D-vitamin adása mellett 80%-kal kevesebb megfázásos betegség kialakulásának kockázata -összehasonlítva egyik évben az oltásokkal ez csupán 4% megelőzést jelentett.

Az oltások bevezetése előtt közvetlenül gyakorlatilag eltűntek a járványos megbetegedések -addigra már kialakultak a higiéniai szokások, csatornázás, a járványügyi előírások, addigra véget értek a háborúk, a szegénység, éhezés, alultápláltság, vagyis a megbetegedésekhez táptalajt szolgáltató körülmények. 

A mai helyzet: a járványügyi előírásokat a migránsok terén források szerint Európa szerte, így Magyarországon sem tartják be: a vélhetően súlyos járványos megbetegedésektől szenvedőket megfigyelés, vizsgálat, karantén nélkül engedtek el tömegével, Magyarországról is vannak ilyen hírek. Továbbá a beadott oltások is számtalan veszélyt relytenek: új kórokozók kialakulása.

Nem volt megfelelően utánkövetve az oltások beadása utáni hatások -sem a mellékhatások tekinte, sem a kórokozók "fejlődése", virulensebb, veszélyesebb kórokozók kialakulása tekintetében.

Ahogy a korábbi járványoknál a halálokok sokszor a kezelésre vezethetők vissza. Pl. a világháború után a spanyolnátha, ami 50-100 millió ember halálát okozhatta, többet, mint a világháború össz áldozata, a 2009-ben nyilvánosságra hozott, addig titkosítás alatt állt adatok szerint vélhetően az Aszpirin túladagolás (az ajánlott adag felső határa túl volt a ma halálosnak könyvelt adagon) okozhatta ezen halálesetek jelentős részét -azaz a gyógymód. Tehát nem magában a járványoktól kell tartani, hanem időben a megfelelő  diagnózis és terápiás mód alkalmazásával gyakoratilag minimális az eddigi járványok esetén a halálozás ill kár. Ezt természetesen hosszan, egyenként kéne részletezni, ez csupán általános megfigyelés. De minden ellen nem lehet védekezni: több ezer oltást nem adhatunk be -a kockázatot kellene szintetn tartani! A nyájimmunitás hipotézise pedig nem működik, sőt, vélhetően egészséges oltatlan társadalom bizonyos irányelveket követve inkább biztosít n"nyájimmunitást", mint az oltás -így nincs érdemi közérdek .

A jót sem erőszakoljuk rá az emberre, hát még a bizonytalan, kétes dolgokat.

mikrobiológiai szemléletváltás: kell-e félni a "kór" -okozóktól: egy mikrobiológus professzor állítólag hogy felhívja a szemléletváltás szükségességére a figyelmet, megivott egy pohár vizet, amiben annyi kórokozó volt, hogy több száz embert "kiirtott" volna. Szerinte alaptézis lenne, hogy a "kórokozók" csak "beteg szöveteket" képesek

 

Megfelelő védekezés a járványok kialakulása ellen, illetve járvány esetén a betegség elkerüléséért: összességében a jelenlegi oltóanyagok, oltásrendszer mellett azt tartom, hogy az oltások kevésbé segítenek. 

Ráadásul: mivel vélhetően új kórokozók fognak nagy járványt okozni, nem azok, amik ellen jelenleg oltanak, és mivel minden oltás gyengíti, "átalakítja" az immunrendszert, ezért az oltott vélhetően rosszabbul fog reagálni a valós járványhelyzetben, különösen a megjelenő új fertőzések területén.

 

A károk, amiket az oltások okoznak:

a statisztikák és a független kutatások sokszor ellent mondanak a finanszirozott, gyártók által közölt adatokkal. Ráadásul a gyártók nem felelnek, és az állam sem, a kialakult kárértt.

Előbbiek igazolják  az oltások és az alábbiak közti összefüggéseket , vagyis hogy legalább részben kiváltó okai lehetnek az alábbialnak:

asztma

bőr -pl. ekcéma, atopiás dermatitisz

emésztőrendszer, így tej- glutén, tojás, és egyéb táplálék intolerancia (nincsenek tól-ig határértékek ezekből visszamaradt szennyeződésekre

immunrendszer allergiák, cöliákia, etc.

cukorbetegségre, elhízásra való "hajlam" megnövekedése

idegrendszer -többek közt az autizmus megjelenésének egyik legjelentősebb kiváltó oka -noha a az elismert de kérdéses tanulmányok nem mutatnak ki összefüggést, mégis a független tanulmányok és a statisztuikák tömkelege ezt alátámasztja. Ennek fő oka az aluminium, amit az oltóanyag tartalmaz -bár ez kevesebb, mint amit pl. egy anyatejes táplálás során a szervezetbe kerüól, de átjut a vér agyi gáton, amin a táplálék nem, és ott hónapokig, ráadásul a legveszélyeztetettebb korban, nem ürül ki, és kifejtheti káros hatásait. A fejlődő idegrendszer számára ez különös veszély, részben visszafordíthatatlan elváltozásokat okozhat! Ma 100 emberből 36-89% között állapítanak meg gyermekek közt autizmust. A kialakulásában a táplálék, ill a bélrendszer állapota, ill. a környezeti tényezők erős romlása is erősen hozzájárul, kumulálódnak ezek a hatások. De pl. idegmérgetis tartalmaz, ezért is okozhat az  oltás utáni napokban, hetekben kialakuló szűnni nem akaró vígasztalhatatlan sírást, ami hónapokig, évekig eltarthat, és nem találnak külön "szervi okot"

Az oltás hatása egész életre elnyúlik -és nem annyira a védettség, ami jellemzően pár év múlva megszűnik -így a felnőtt, oltott társadalom nagy többsége már nem védett, de pl. az időskorban kialakuló rák vagy egyéb kórkép kialakulásában is szerepet játszhat a gyermekkori oltás!.

Ma Európában Magyarországon a legnagyobb a kóros megbetegedések

Jó "input" esetén nincs szükség "méregtelenítésre", de a mai környzeeti hatásokat nem kerülhetjük ki. Annyi dolog terheli le az immunrendszerünket, hogy ezt oltásokkal még tovább gyengíteni ilyen felelőtlenül, ennyi rossz tapasztalattal és ennyire kétségesen -hatalmas felelősség! A geoengineering, a sugárzások (most hozzák be az 5G sugárzást, aminek kockázatai szintén felmérhetetlenek), túl a levegő, élelmiszer és víz szennyezettségen (amiből kivonjuk a humin- és fulvosavakat, de antibiotikum, hormon és nehézsfém anyagokkal erősen szennyezett) olyannyira leterhelik az immunrendszert, hogy ezt oltásokkal azok jelenlegi formájában nem terhelhetjük tovább! Soha annyi, és "megmagyrázhatatlan" betegsége, baja nem volt az emberiségnek, mint ma.

 

A statisztika semmivel nem igazolja, hogy bármivel jobb lenne az állapota egy oltottnak, sőt, több tízszeres előfordulása van számos gyakori kórképnek az oltottak között -rosszabb az általános állapotuk és a betegségekre való fogékonyságuk. Gyermekkorban a megfázásos, fülgyulladásos tünetektől kezdve asztma, ételallergia, bőr- és emésztési, idegrendszeri problémák, reflux, etc. messze nagyobb kockázattal, sűrűbben alakul ki oltatlan kontrolcsopporthoz képest, míg javarészt oltatlan társadalmakban nem alakulnak ki járványok, amikért bevállaljuk ezeket a kockázatokat.

 

Etikai problémák, amik mostmár statisztikákkal, kutatásokkal alátámasztva tarthatatlanná teszik am jelen oltásrendszert:

emberi magzati és állati szöbvetek, DNA "szennyeződés", és az ezek következtében kialakuló veszélyek, eltérések...

Emiatt pl. a katolikus egyház megtiltotta, hogy a szülő ilyen tartalmú oltóanyagot beadasson gyermekének önként

 

Oltáskritikus Életvédők Szövetsége - Vaccine Critics Life Protection Assoc.

 
· February 4, 2017Edited 
 
 
Kérjük, segítsetek ezt a cikket eljuttatni minél több illetékeshez! Mary Holland jogászprofesszor-asszony 2016 április 26-án, az ENSZ-ben felszólalt a világ több országában tapasztalhaló oltási önkény ellen. Kifejtette, hogy az oltási kötelezettség miért egyenlő a nemzetközi jog sárbatiprásával. A magyarországi helyzet egyenesen rettenet, brutális módszerekkel kényszerítik a hatóságok a családokat, ezrekre tehető azon kisgyermekes családok száma, akik kizárólag emiatt menekültek el Magyarországról az utóbbi években. Emellett a hatóságok gyakorlatilag letagadnak minden oltási szövődményt, halálesetet, károsodást, összezárnak a szakmai körök, lefeküdt a lobbiérdekeknek az Országgyűlés, a miniszter, az Alkotmánybírság, az ombudsman, az összes hatóság, a bíróságok és a fősodratú média is. A jogvédő szervezetek sem mernek kiállni ekkora ellenszélbe, s mozgalmunkat, mely fel merte emelni szavát a magyar gyermekek egészséghez, élethez és emberi méltósághoz fűződő alapjogaiért, a legaljasabb eszközökkel igyekeznek lejáratni, ellehetetleníteni, bemocskolni. Álljatok mellénk minél többen, küldjétek el e bejegyzést az országgyűlési képviselőtöknek, politikusoknak, orvosotoknak, védőnőtöknek stb. Segítsetek abban, hogy minél többen megértsék: nem mehet tovább az a durva jogtiprás, amit 2017-ben a kormányhivatalok elkövetnek tisztességes, felvilágosult, felelős gondolkodású magyar családokkal szemben!

Prof. Mary Holland, ENSZ:

„Némely nemzetek oltáspolitikája számos kényes kérdést vet fel a nemzetközi jog talajáról nézve. Különösen élesen vetődnek fel ezek a kérdések az oltásmellékhatások kutatásának és elismerésének intézményes megtagadása és az oltást megtagadók üldözése és diszkriminációja miatt. 
Ma arról szeretnék Önöknek beszélni, hogyan védi a törvény az emberi jogokat az oltások esetében. Vajon lehet-e itt jól egyensúlyozni a kollektív és az egyéni jogok között? Az oltások természetüknél fogva az egész populációt érintő orvosi beavatkozások. Egy sosem igazolt teória szerint ha elég sokan vetik alá magukat a beavatkozásnak, akkor az ún. “nyájimmunitás” elve alapján a populáció védve van az adott fertőző betegséggel szemben. Bár az oltást az egyén kapja, az intézkedés e dogma szerint nemcsak az egyén, hanem a társadalom érdekeit is szolgálja. 
Az ENSZ egyik fő célkitűzése, amelyet alapokmánya 1. cikkelyében rögzít, hogy nemzetközi együttműködés keretében “támogassa és ösztönözze az emberi jogok és az egyéni szabadságjogok védelmét”. Vagyis az ENSZ-nek és az egyes tagországoknak az oltások vonatkozásában is kötelességük tiszteletben tartani az emberi jogokat. Mégis, mi történik a gyakorlatban? A problémát alaposan körbe kell járni, mert közvetlenül érinti mind az egyén egészségét, mind a közegészségügyet.
A második világháború után nyilvánvalóvá vált, milyen brutális veszélyekkel jár, ha embereket arra köteleznek, hogy orvosi kísérleteknek vessék alá magukat. A nácik által elkövetett súlyos orvosi atrocitások nyomán a világ jóváhagyta a Nürnbergi Kódot, amely kimondja, hogy ilyesmire “csakis önkéntes alapon, tájékozott beleegyezés után” kerülhet sor. A Polgári és politikai jogok nemzetközi egyességokmánya 1966. dec. 16-án kelt szövege tilt minden önkényes, emberen történő kísérletezést, és kimondja, hogy „senki nem válhat orvosi vagy tudományos kísérletezés tárgyává, aki ehhez szabad akaratából nem járul hozzá”. Ez a tilalom ma már világszerte elfogadott. Ez a jog mindenkit megillet, függetlenül attól, hogy mit tartalmaznak egy adott ország törvényei, ugyanúgy, ahogy ma már a rabszolgaságot, a népirtást, a kínzást vagy a kalózkodást is nemzetközi jog tiltja.
De mi a helyzet a tájékoztatáson alapuló beleegyezéssel, ha orvosi kezelésekről van szó, beleértve a megelőző kezeléseket is? Mi a helyzet az oltásokkal? Ez ma erősen vitatott kérdés sok országban, többek közt az Egyesült Államokban is.
2005-ben az UNESCO is napirendre tűzte a problémát, amikor is 193 ország konszenzusos alapon elfogadta a Bioetika és Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, abban a reményben, hogy az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatához hasonlóan ez is egyfajta elvi útmutatásul szolgál majd a kérdésben. A Nyilatkozat többek közt kimondja, hogy: bármely preventív orvosi beavatkozásra csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyén előzetesen szabad akaratából, megfelelő tájékoztatást követően ahhoz hozzájárult. 
A Nyilatkozat továbbá azt is hangsúlyozza, hogy ezt a jogot „semmilyen tudományos vagy társadalmi érdek” nem írja felül.
Mindez a 2500 éves múltra visszatekintő hippokratészi eskü kiterjesztését jelenti, miszerint az orvosnak a betege érdekeit kell szolgálnia, neki semmilyen körülmények közt nem árthat. A „nem ártás” elve a legfőbb parancs, amely fokozott óvatosságot ír elő az orvos számára, és egyben az egyén érdekét egyértelműen a közösség, a „nyáj” érdeke elé helyezi.
Az óvatosság elvéből egyenesen következik, hogy az oltásokat legfeljebb javasolni lehet, kikényszeríteni nem. Az orvos-beteg viszony bizalmon kell alapuljon, márpedig kényszerrel nem lehet bizalmat eszközölni. Ha az orvos kényszerítést követ el a betegen, az nem szolgálat, hanem önkény. Ez roppant sikamlós terület, az ortodox orvoslás rákfenéje.
Dr. Leo Alexander, a nürnbergi bíróság vezető amerikai orvostanácsadója 1949-ben felhívta a figyelmet arra, hogy „apró dolgokkal kezdődik a társadalom alapvető értékeinek a lebontása”. Rámutatott, hogy már jóval a nácik hatalomra kerülése előtt, 1931-ben az amerikai orvostársadalom egy rétege a fogyatékosok eutanáziáját és likvidálását szorgalmazta, így egyengtve az utat a haszonelvű, hegeliánus elvek elfogadása felé.
Az orvosi elővigyázatosság kötelező elvéből kiindulva az oltásra nem lehet senkit kötelezni, legfeljebb ajánlani. Az embernek joga van a saját és kiskorú gyermekei nevében szabadon dönteni arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogadja vagy elutasítja a preventív orvosi beavatkozást, vele szemben semmiféle kényszer nem alkalmazható, nem lehet őt gazdasági szankciókkal vagy az óvodai, iskolai körből kizárással fenyegetni. A megfelelő tájékoztatást követő hozzájárulás nem csak azért az egyetlen járható út, mert a kényszer aláássa az orvos-beteg közti bizalmi viszonyt, hanem azért is, mert a kényszer korlátozza az ember alapvető jogát az életéhez, a szabadságához, a teste fölötti rendelkezéshez, a magánéletéhez és ahhoz, hogy szülőként ő dönthesse el, mi tart jónak a gyermeke számára.
Sok fejlett ország, például a jelen konferenciát is szponzoráló Ukrajna, Németország vagy Japán oltási politikájában ezt az elvet érvényesíti, és a gyermekek oltását csupán ajánlásként tartalmazza. De más fejlett országok is vannak, amelyek kényszerítő eszközök alkalmazása nélkül is meggyőző eredményeket tudnak felmutatni a közegészségügy terén, ilyen többek közt az Egyesült Királyság, Ausztrália, Ausztria, Dánia,Izland, Hollandia, Új-Zéland, Svédország, Norvégia, Finnország, Dél-Korea vagy Spanyolország.
Ezzel együtt a Bioetika és Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkelye tartalmaz bizonyos korlátozásokat az alapjogok tekintetében, ám ezeket a korlátozásokat törvénybe kell foglalni, és csak akkor megengedettek, ha azok „a lakosság egészségének vagy mások jogainak illetve szabadságának védelmét szolgálják” és „minden ilyen törvénynek összhangban kell állnia a nemzetközi emberi jogi törvényekkel”.
A nemzetközi bíróságok vizsgálhatják, hogy az alapjogok korlátozása egy-egy konkrét esetben legitim és törvényes-e. Azt kell nézni, hogy az intézkedés összhangban van-e a törvényekkel, feltétlenül szükséges-e és arányban áll-e a kockázat mértékével. Annak az államnak, amelyik ilyen korlátozást vezet be, bizonyítania kell, hogy a kötelező orvosi beavatkozás törvényes, feltétlenül szükséges és arányos a kockázat mértékével. Általában a korlátozásnak kell lennie az utolsó eszköznek a közegészségügy céljainak megvalósításában, a kényszertől mentes megoldásokat mindig előnyben kell részesíteni. Vagyis mindig az adott államnak kell bizonyítania, hogy a kevésbé korlátozó alternatíva nem alkalmas az adott cél elérésére.
Ezen túlmenően, ha az állam kötelezővé tesz egy oltást, akkor felelősséget kell vállalnia minden olyan kárért, amit az oltás okoz. Mint minden vényköteles szer, a vakcina is okozhat egészségügyi károsodást vagy akár halált is. Ilyen esetben a tényleges jóvátétel garantálása minden demokratikus társadalomban a vonatkozó törvényi szabályozás alappillére kell hogy legyen. És a jóvátételnek valóságosnak kell lennie, nem látszólagosnak, vagyis a károsultnak igazi segítséget kell kapnia.
Az oltásokkal kapcsolatos irányelvek drasztikusan megváltoztak a XX. század eleje óta, amikor az oltások még elsősorban a lakosság körében végzett vészhelyzeti intézkedéseknek számítottak, például egy himlőjárvány kitörése esetén. Ma viszont főleg gyerekeket oltanak, egy sor súlyos vagy éppen kevésbé súlyos betegség, s nem vészhelyzet megelőzése céljából. A törvényhozásnak és az igazságszolgáltatásnak újabban számos ebből fakadó problémával kell megküzdenie, például az oltások okozta károk jóvátétele, a vallási vagy filozófiai okokból való mentességek megállapítása, az oktatáshoz való joggal, a tájékozott beleegyezéshez való joggal vagy a szülői döntési joggal kapcsolatos problémák kezelése. Szeretném néhány ország ítélkezési gyakorlatát bemutatni példákkal.
Japánban 1992-ben a Tokiói Legfelsőbb Bíróság elé került egy eset, amelyben egy vakcina 159 gyermek egészségkárosodását/ halálát okozta. A bíróság megállapította, hogy a hibát az Egészségügyi Minisztérium követte el, amikor elmulasztotta kiszűrni az oltási programból azokat, akiknél a vakcina adása ellenjavallt és csak azzal törődött, hogy minél több embert vonjon be a programba, a vakcina káros mellékhatásainak viszont nem szentelt elég figyelmet. A bíróság azért is elmarasztalta az Egészségügyi Minisztériumot, hogy az nem tájékoztatta megfelelően az orvosokat és a lakosságot a vakcina mellékhatásairól, és végül kötelezte a minisztériumot, hogy fizessen kártérítést az áldozatoknak.
Ukrajnában 2004-ben az Alkotmánybíróság az egyenlőség elvén alapuló alkotmányos jognak minősítette az oktatáshoz való hozzáférést. Ukrajnában nem zárhatják ki az oktatásból az oltatlan gyermekeket.
A török alkotmánybíróság 2015-ben úgy döntött, hogy a Kimondta, hogy
 a csecsemők és a gyermekek oltásához továbbra is szükséges a szülői beleegyezés. Kimondta, hogy hiába állítja az egészségügyi minisztérium, hogy az oltás a „gyermek érdeke”, a gyerek testi integritásához fűződő jogát csak orvosi vészhelyzetben és a törvényi előírások figyelembevételével lehet megsérteni, rutinszerű oltásához a korábbiakhoz hasonlóan a szülő engedélyét kell kérni. 
A cseh alkotmánybíróság ezzel szemben egy 2015-ös ítéletében fenntartotta azt a közegészségügyi törvényt, amelynek értelmében óvodáskorú gyerekek csak akkor járhatnak óvodába, ha be vannak oltva kilenc fertőző betegség ellen, kivéve ha valakinél valamilyen oltás ”egészségügyi okokból tartósan ellenjavallt”. Ám az alkotmánybíróság ítélete itt is parázs vitákat váltott ki, sokan azt állították, hogy politikai döntés született, ami nem az alkotmány szövegének szigorú jogi elemzésén alapult. Az ellenzék szerint a többségi döntés nem vett tudomást az egészségügyi törvény alkotmányellenes voltáról, és ezért az végső soron inkább aláássa az oltások legitimitását, mintsem hogy növelné azt.
Az Egyesült Államokban a kötelező iskolai oltások legitimitása 2015-ben került élesen fókuszba, mikor majd húsz államban olyan törvényt hoztak, mely korlátozza vagy megszünteti az oltások alóli mentesítés lehetőségeit, illetve azokat orvosi esetekre szűkíti. A törvény csak Californiában lett bevezetve, bár hasonló törvények két másik államban, Mississippiben és West-Virginiában is léteznek. Valószínűleg a közeljövőben fog kiderülni, hogy a kaliforniai bíróság fenntartja-e vagy visszadobja az új törvényt, amely nyilvánvalóan ellentétes a kaliforniai alkotmánnyal, az ugyanis minden gyerek számára garantálja a közoktatásban való részvétel jogát. Kérdés, hogy a bíróság kész lesz-e szentesíteni ezt az újfajta iskolai szegregációt, amely 225.000 gyereket sújt, akiknek az oltottsági státusza nem felel meg a kaliforniai előírásoknak.
Mivel több mint 270 vakcina van jelenleg is fejlesztési stádiumban, a törvényhozásnak és a bíróságoknak meg fog nőni a szerepük az oltási előírások fenntartásában illetve megszüntetésében csakúgy, mint az oltások áldozatainak járó kárpótlásokkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Mindnyájan tudjuk, hogy az egészségvédelem óriási üzlet világszerte, és ezen belül a különböző vakcinák egyre nagyobb részesedéssel és egyre nagyobb haszonnal vannak jelen a piacon. Ha nem ragaszkodunk következetesen az egyén élethez, szabadsághoz és a testi épséghez fűződő jogaihoz, s ahhoz, hogy az egészségünkről megfelelő előzetes tájékoztatást követően magunk dönthessünk, akkor hamarosan számtalan ismert és most még ismeretlen problémával fogunk szembetalálkozni. 
Végezetül utalnék Eisenhower elnöknek az Egyesült Államokhoz intézett 1961-es búcsúbeszédére, amelyben a hadiipar túlburjánzásának veszélyeire figyelmeztetett. Szavait idézve a magam részéről a gyógyszeripar túlburjánzásának a veszélyeire hívnám fel a figyelmet, amely ma sok szempontból ugyanolyan kockázatot jelent az emberiségre nézve, mint amilyenekről annak idején az elnök beszélt.
Rémisztően nagy hatalom összpontosul nem megfelelő kezekben, és ez a folyamat nem áll meg. Ne hagyjuk, hogy bármilyen hatalom veszélybe sodorja a szabadságunkat és a demokráciát! Semmit ne vegyünk természetesnek. Csak mi, éber és jól tájékozott állampolgárok tudunk megfelelő ellensúlyt képezni a hatalmas pirula-vakcinalobbival szemben, csak mi tehetünk azért, hogy a biztonságunk is és a szabadságunk is megmaradjon… A tudományos kutatásokat és azok eredményeit maximálisan tiszteletben tartva látni kell, hogy a tudományos-technológiai elit érdekei nem feltétlenül esnek egybe a köz érdekeivel.
Vagyis legyünk résen, legyünk tájékozottak és vigyázzunk mind az egészségünkre, mind pedig a szabadságunkra.” 

Forrás: http://healthimpactnews.com/2016/n-y-law-professor-addresses-u-n-on-government-vaccine-policies-violating-the-nuremberg-code/  
 
 

 

Facebook

Elérhetőség

Patrona on Facebook

Látogass el ide:
https://www.facebook.com/Patrona-418478858335910/?fref=ts

Levelezőlista




Statisztika

Most: 1
Összes: 64254
30 nap: 1353
24 óra: 35