Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mitől vagyunk "lisztérzékenyek"? Milyen pékárut ehetünk, válasszunk

2020.02.28

 Miért vagyunk érzékenyek mostanában a táplálékokra, és a kenyérre, lisztekre, gluténra? Glutén tartalmú ételek bevezetése (baba), visszavezetése bizonyos esetekben.

Mindenképpen ismerni kell a pontos (orvosi) diagnózist, betegséget! -több esetben, pl. ételintolerancia, fél év után javasolhatják, hogy óvatosan vezessük vissza a glutén tartalmú ételeket, és figyeljük a tüneteket, mert az állapot változhat. Különösengyermekeknél nem szabad indokolatlanul hosszabb távon kizárólagosan elhagyni alapélelmiszereket, ezért érdemes lehet ellenőrizni, valóban fennáll-e még olyan fokú érzékenység, visszaqtérnek-e a tünetek az ételek bevezetésekor, vagy sem. Természetesen lehet, hogy nem gyógyul a betegség, akár súlyosbodik, de fontos tudnunk a kiváltó okot ahhoz, hogy tudjunk mérlegelni és a lehetőségeket megismerni!

 

Valóban kerülnünk kell a glutént? Mikor, miért, s mennyiben?

 

Annak, akit érdekelnek az okok, és lehetőségek:

 

1: az oltás

Az oltások összetevőit olyan alapélelmiszerekből vonják ki, mint a búza, egyéb gabonák, ojás, tej, így ezek fehérjéi, alkotói megjelennek benne, olyan anyagok társaságában, amik a szervezet immunrendszerét védekezésre késztetik, és "emlékezni" tanítják: vagyis nemcsak a kívánt kórokozók ellen, de ezekre a mellesleg bekerült "szennyezőanyagokra", a gluténra, tojásfehérjére, tejfehérjére, etc. is immunválaszt fognak produkálni, gyulladásokat, ami felerősödhet vagy alábbhagyhat a környezeti tényezőktől, táplálkozástól, és egyéni érzékenységtől függően.

Előre vettem, mert időrendben ez az első, ami miatt érzékenyek lehetünk, akár már az anyatejre való érzékenységre is -kazeintől függetlenül- kihathat, így a baba táplálása komoly probléma és veszélyek forrása lehet. Ez több tanulmányban is szerepel lehetséges okként, ugyanakkor nehéz, szinte lehetetlen bizonyítani a konkrét esetben a betegség kialakulásában, súlyosbodásában betöltött szerepét.

2: adalékanyagok

a kenyérkében és pékáruban található anyagok között szerepelnek a különféle adalékanyagok, amik igen sokféleképpen hatnak, és a "hordozóanyagukat", az adott gabonát is megjegyezheti a szervezet, amivel előfordulnak, amivel bevisszük azokat a szervezetünkbe. Ezzel is védekezésre serkentjük az immunrendszerünket a gabonák ellen. Gondolhatunk itt pl. a glükóz-fruktóz-invert cukrokra, szirupokra, szörpökre, ami szintén több tanulmányban megjelenik, hogyan okoz élelmiszer érzékenységet akár a lsizttekre is, és szinte minden élelmiszerbe bele vannak csempészve, mint "egyszerű cukrok" még kívánatosnak is tartják ezeket.

3: kovászolás

TÉveszmék vannak arról, van-e egyáltalán, s ha igen, milyen különbség a felfújt kenyerekk, sütőpor - élesztő - kovász között. VAn: a szénhidrát mellett a glutént és más károsító anyagokat is átalakít/lebont a kovászolással, hosszú időn keresztül, munkával, megfelelő hőmérséklet-nedvesség etc. szabályozással. Így az igazi, s nemcsak a bolti címkén szereplő kovászolt kenyérke már kevésbé jelenthet veszélyt egy erősen érzékeny egyénnek is, persze ez attól is függ, mi okozza, miben jelenik meg az érzékenysége, tehát csak  körültekintően próbálkozzon vele!

4: Jó liszt, alacsony ATI tartalom

Az elmúlt fél évszázadban a búza beltartalma nem változott, sem a glutén, szénhidrát, fehérje, egyéb összetevőkben, mégis érzékenyek lettünk rá?

Nem! Változott, százszorosára nőtt a búza ATI tartalma, ami pl. a rovarok elleni védelmet jelenti: amelyik rovar megtámadja, megeszi, az emésztőrendszeri problémákat kap, hasmenés pl, és kimúlik -nem eszi tovább, és megmarad nekünk. De ha mi megesszük, belénk is átkerül ebből az anyagból, és hasonló reakciókat vált ki! Ez az érték százszorosára emelkedett az elmúlt ötven év alatt, azt mondják...

Bizonyára a nemesítés miatt.

Kedvezőbb ezért is a jó liszteket választani, amik nem lettek "nemesítve" az utolsó emberöltőben. Pl. búza, alakor/ősbúza/csóré búza.

Ezek fehérjeösszetétele is kedvezőbb, más, nem teljesen azonos, és igen magas, jó minőségű! Pl a BL 50-es liszthez képest akár BL 160-at is elérheti!!! Ezen felül több esetben nem reagálnak rosszul ezek fehérjéire sem, a gluténtartalmára egyes gluténérzékenyek!

Kiváló liszt, alacsony ATI tartalom, magas, kevésbé veszélyes glutén/fehérje tartalom, és remek pékáru!

Mezőgazdasági termelőknek kiváltképp ajánlott: bár kevesebbet terem mennyiségileg elsőre, de nem hatnak rá az erősödő éghajlati szélsőségek, így jobb eséllyel vegyszerek nélkül, kis munkával, kevesebb üzemanyagköltséggel és biztosabb terméssel lehet számolni, különösen most, amikor több jel szerint komoly veszélyben van a kalászosok termésbiztonsága, és a szalma is, ami vetekedhet a búza árával!!! mindenképpen javaslom a termelőknek annak megfontolását, hogy pl. ősbúzával kísérletezzenek! Nagyszerű termék, behozhatja sokszorosan az árát! Amire figyelni kell: ne bogarasodjon (bio) ezen pl. a neem olaj segíthet, illetve liszt készítés előt kb. úgy kell koptatni, mint a rizst.  Nem tudom röviden elmondani, miért lenne oly sürgetően fontos, hogy ebben gondolkodjanak már idén is, de a következő kb. 3 év termésbizonságát érintő kockázatok miatt kiemelten javasolnám!!!

Megoldások liszt, glutén

, búza bevezetésére kis babáknak, csecsemőknek hozzátápláláskor, ételintoleranciákban, egyes allergiás esetekben is:

alakor, tönköly és hasonló jó minőségű liszteket használjunk eredeti kovászolással! Ilyeneket lehet akár 4 hónapos kortól lassan bevezetni, 6 hónapos kortól nyugodtan adhatóak a bébi bolti csomagok helyett előszeretetttel! A héja keksz helyett tökéletes, masszírozza a kis ínyét is, és nem törik bele oly könnyen nagy darab a szájacskájába, amibe megfulladhatna, mint egy méregdrága borzasztó ízű bolti babakeksznél!

kevert liszt:

van egy tanulmány, mely szerint a kevert liszttel visszaadagolva óvatosan, fokozatosan a glutént, -lehetőleg alakorból- igazi kovászolt eljárással készített kenyérke adható, és erős allergia esetén többen visszatérhettek a fogyasztására tünetek, és a vérképben jelentkező változások nélkülkül

 

Hiszamin intolerancia:

mivel sok ember ettől is komolyan szenved anélkül hogy tudná, ismerné, ezzel külön kell foglalkozni: az erjesztett, érlelt, nem friss ételekben magasra szökik a hisztamin tartalom, amit ennél a betegségnél a DAO enzim hiénya miatt a szervezet nem tud lebontani, és olyan reakciókat fog produkálni, mint az allergia bármely magasabb hisztamin tartalmú ételre -és hisztamin gyakorlatilag kikerülhetetlenül minden ételben előfordul! Ugyanúgy akár anafilaxiás sokkot is okozhat, mint az allergia, és a teljes szervrendszerre, mindenre kihathat!

Sajnos egyenlőre nincs információm, hogy kovászolt, jó minőségű lisztből készült kenyér milyen eredménnyel fogyaasztható, mennyi a hisztamin tartalom egy ilyenkenyérkében.

 

 csíra:

kiemelt jelentőségű, rendkíívül szerencsésen változk az összetétele, vö. pl. folsav tartalom, de: nem megfelelő mag nem megfelelő csíráztatása veszélyekkel jár -méreganyagok, mint az ATI, hogy az állatok se egyék meg (idő), káros gombák elszaporodásával termelt méreg tartalom

A régi hamuban sült pogácsa, cipó alapanyaga.

Vizsgálat tárgyát képezné, hogy frissen ill. pékáruban fogyasztva hogyan alkalmazható, hogyan módosulnak a "száraz" búzaszemekhez képest a benne levő anyagok, egyes betegségekben hogyan alkalmazható, tejpótló növényi italok íze is így válhat olyan kivállóvá, és egészen más ízűvé-állagúvá-színűvé (jellemzően a bolti), mint a az otthon készített változatok.

Genetikai okok csak ritkán (pl. cöliákia) szerepel valóban az intolerancia hátterében.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Facebook

Elérhetőség

Patrona on Facebook

Látogass el ide:
https://www.facebook.com/Patrona-418478858335910/?fref=ts

Levelezőlista




Statisztika

Most: 1
Összes: 71010
30 nap: 1666
24 óra: 52